Önkormányzati ügyintézés

Friss hírek

Projektek





Leggyakrabban olvasott hírek

Ki olvas?

Oldalainkat 39 vendég böngészi

Kezdőlap Községünkről Mezőladányról  

Mezőladányról

Megosztás Facebookon PDFNyomtatásE-mail

Mezőladány község rövid története

Mezőladány község Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye észak-keleti részén az úgynevezett „Tiszakönyök” nevű tájegységen belül helyezkedik el. A települést Záhony-Kisvárda-Vásárosnamény városok fogják közre, amelyek közúton és – Kisvárda kivételével – vasúton egyaránt megközelíthetők.

Mezőladány jogelőd települései – Őrmező és Őrladány – egyes források szerint már a bronzkorban lakottak voltak. A két jogelőd település ősidőktől lakottsága azzal magyarázható, hogy a község határában folyó Tisza és oldalágai halakban bővelkedtek, az erdőkben, lápokban élő gazdag vadállomány pedig biztos megélhetést adott a letelepedőknek.

Hazai történeti eredettani források 1212-ből említik előszőr Ladány nevét.

Mezőladány jogelőd településeinek nevei elég sokszor változtak a történelem során. (Ladány, Őrladány, Őrmező-Ladány, Endes)

A község hivatalosan 1905. január 30-tól Mezőladány.

A település népességének alakulását a történelem viharai jelentősen befolyásolták. Egyes források szerint 1839-ben a jogelőd településeknek mindössze 342 lakosa volt.

A XX. század első évtizedének végén tartott népszámláláskor a település lakosainak száma 901 fő volt. A település lélekszáma az 1960-ban tartott népszámlálás idején volt az eddig mért legmagasabb. Akkor 1340 főt számláltak az összeírók a községben. Az erőszakos tsz-esítés és a paraszti kilátástalanság miatt 1960 és 1965 között sokan elvándoroltak a faluból. A csökkenés csaknem elérte a 300 főt. A rendszerváltás után 1990-ben egy újabb csökkenő hullám adódott, majd a munkanélküliség miatt érzékelhetővé vált az igen lassú visszaáramlás is. 2010. január 1.-jén hivatalosan 1102 fő a község lakosainak a száma.

Mezőladány község a Tisza folyó mellett helyezkedik el gyönyörű természeti környezetben. A folyó és mellékágai kedvező alapot, és lehetőséget biztosítanak az üdülő- és horgászturizmusnak. A Tisza ártéri területén a növény és állatvilág az ősi természetes környezetében található meg. A természeti környezet megőrzése az önkormányzat fontos feladata.

Az ivóvíz és a gázhálózat kiépítettsége a községben 100 %-os. A szilárd burkolattal ellátott utak aránya 85 %-os. A távbeszélő hálózatra történő rácsatlakozás lehetősége adott a településen. A közvilágítás színvonala korszerű. A község önálló háziorvosi és fogorvosi rendelővel, 8 évfolyamos általános iskolával, óvodával rendelkezik.

A lakások, és egyéb épületek 90 %-a vezetékes ivóvízzel, 85 %-a gázzal, 60 %-a telefonnal ellátott.

Mezőladány községben az országos átlagot meghaladó a munkanélküliségi ráta, ami sajnos híven tükrözi a meglévő gazdasági helyzetet. A településen az önkormányzati intézményeken, költségvetési szerveken kívül alig van munkalehetőség. A község távolabb esik a főbb közúti és vasúti vonalaktól, ami behatárolja a lehetőségeit is. Az itt élő aktív korú lakosság nagy része ingázik, és a közeli vagy távoli városok munkahelyein dolgozik. Az itt maradt aktív korúak részére az alkalmi munkavégzés időszakos lehetőségei adottak. A településen 60 társas, illetőleg egyéni vállalkozás működik. A kereskedelmi egységek jelenléte megfelelő, és azok jól illeszkednek a lakosság igényeihez, életszínvonalához. A mezőgazdaság csak kevesek számára biztosít önálló megélhetési lehetőséget. A tsz felszámolás nyomán a földbirtokszerkezet átalakítása még mindig folyamatban van. A jelenlegi gyümölcsfa-telepítések több év (évtized) múlva hozhatnak hasznot az itt élők számára.

 

A Tisza folyó közelsége az idegenforgalomra nagy vonzerőt gyakorol.

A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.

Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján – a törvények keretei között – önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.

A helyi önállóságot anyagilag-szervezetileg-jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a köz megelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Mezőladány község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

Az önkormányzat jelképei:

A címer, a zászló és a pecsét.

Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


A község címere:

A négy mezőre osztott címerpajzs felső mezőjében kék alapon fehér templom. A templom jelképezi a kereszténység jelenlétét, a görög katolikus, a református és a római katolikus felekezeteknek a történelem folyamán való békés egymás mellett élését a községben. A jobb felső negyedben zöld alapon három felekezetet /görög katolikus, református, római katolikus/ szimbolizáló ábrák, amelyek színe ezüst. A szimbólumok alatt stilizált bástya, amelynek színe fehér. Jelentés tartalmuk az alábbi:

Mezőladány jogelőd településein: Őrladányban, Őrmezőn és Endesen a régi források alapján a Honfoglalás idején a Felső-Tisza térségében húzódó és az országot védő gyepűrendszer részét képező kapuk, őrhelyek voltak. A falu egykori lakói azok az őrők voltak, akik a középkori Magyarország határvédelmi rendszerét, az itt húzódó gyepüt szemmel tartották, s az ellenség közeledéséről hírt adtak. Az egyházi jelképek arra utalnak, hogy a három felekezet hívei a történelem folyamán tovább folytatták az ősök által ellátott feladatokat, és mind a mai napig gondoskodnak a község "megvédéséről" a függetlenség és az önállóság megőrzéséről. A bal alsó mezőben zöld alapon három piros alma, amely utal arra, hogy a mezőgazdaság - és ezen belül a gyümölcstermesztés - volt a megélhetés egyik fő forrása ezen a vidéken. Napjainkban az almatermesztés a lakosság nagy része számára vált a jövedelemszerzés, vagy jövedelem kiegészítés formájává. A jobb alsó negyedben kék alapon ezüst hal felfelé úszva, amely arra utal, hogy a Tisza és oldalágai /holtágai/ halakban mindig bővelkedtek, és a halászat biztos megélhetést adott az itt letelepedőknek.  Korabeli források alapján egy időben Mezőladány volt a környék halászati központja. A címer felett "Mezőladány" felirat.

A község zászlajának leírása:
200 cm X 70 cm álló téglalap alakú, közepén Mezőladány címere, alapszíne fehér, melyet a zászló egyes színeiből álló /zöld, kék/ fogazat szegélyez.

Az önkormányzat pecsétje:

Kör alakú nyitott pecsétmező, melynek közepén Mezőladány címere, kör felső részén Mezőladány felirat, kör alsó felén levélkoszorú, amely körbefogja a címert.